Üzenőfal

A Dead Aim látványos intrója már előre felkészíti a játékost arra, hogy ezúttal is igen nagy fába vágja a fejszéjét. A kezdő képsorok gyönyörűek. Ezután pedig szembesülünk a játékkal, ami szintén igen mutatós, és egy Resident Evil-hez méltán sötét és ijesztő. Amennyiben áttanulmányoztuk a kézikönyvet, nem ér újdonságként, hogy feljavították a játék kezelését. Ezúttal nem hősünk szemszögéből kell navigálnunk az egyes szobák között, hanem egy mögötte elhelyezett kamera segítségével manőverezhetünk. Ennek köszönhetően, ha nem akarunk harcba bocsátkozni, könnyebben elkerülhetjük ellenfeleinket, valamint az egyes helyszínek is átláthatóbbá váltak. Amennyiben lőni akarunk, csak meg kell húznunk egyszer a ravaszt és máris emberünk szemszögéből puffogtathatunk a kiéhezett élőholtakra. A játék így félig a Gun Survivor sorozat új része, félig viszont egy hagyományos Resident Evil. Bár azért az hozzátartozik az igazsághoz, hogy itt sem találkozhatunk fejtörőkkel, és az egyes felszedhető kulcsok vagy tárgyak felhasználási helyének megtalálása sem jelent általában túl komoly agymunkát. Ezért cserébe viszont kárpótolnak minket az olyan újítások, mint mondjuk a fejlövések megvalósítása. A játékban ugyanis egy sikeres fejlövés után ellenfelünk jó egy métert repül, és amennyiben ebben egy fal megakadályozná, akkor nekivágódva szép lassan lecsúszik rajta, vérnyomot hagyva maga után. Véleményem szerint ez sokkal jobban néz ki, mint más részekben, mikor egy ilyen találattól szétloccsan ellenfelünk egész koponyája. Bár egyenlőre úgy fest, hogy ezen véleményemet nem sokan osztják, ugyanis más részben nem találkozhatunk ezzel a megoldással.